Az első nagytávolságú távíró tesztüzenet (kattints ide)
Érdemes megjegyezni, hogy a kódkészlet kialakításánál Samuel F. B. Morse figyelembe vette az angol nyelvű üzenetekben előforduló betűk gyakoriságát, így a leggyakoribb betűnek (e) adta a leggyorsabban leadható kódot, és így tovább . Ezt a gyakoriság alapján történő kódválasztást David A. Huffman (1925-1999) 1952-ben általánosította és továbbfejlesztette a digitális adatok kisebb méretűre tömörítése érdekében. Ezt az optimális tömörítő algoritmust nevezik Huffman kódolásnak. Tehát Samuel F. B. Morse volt az első, aki a szöveges információ átviteléhez a 110 évvel későbbi Huffman eljárás alapjait alkalmazta.
A morzeátvitel sebességének mértékegysége a WPM (word per minute), azaz az egy perc alatt leadott szavak száma. A viszonyított szó a „PARIS”. Például a 60-as ütem (ami a RH-B rádióamatőr vizsga feltétele) szerint percenként 12-szer adható le a „PARIS” szó.
A „tá” hossza körülbelül 3 „ti” idejének felel meg, a szimbólumok közötti szünet 1 „ti”, a karakterek közti 3 „ti”, a szavak között pedig 7 „ti” körülbelül. Ezek az idők rádióamatőr célú távírászatban csak tájékoztató jellegűek, mivel általában kézzel adják a jeleket.
|
|
|
|
|
Változás: 2003. december 3-án, Samuel Morse találmánya után 160 évvel, egy napjainkra fontossá vált új szimbólum került a kódkészletbe: (@). Első ránézésre látható, hogy az A és C betűk egybeírásának felel meg a szimbólum, amihez valószínüleg az eddig jól bevált 'at' szócskával történő helyettesítésnek van köze, és annak, hogy egy 'a' betűt 'C'-vel körberajzolva nagyjából @ alakot kapunk.
A távírózás közben van néhány gyakran előforduló forgalmi rövidítés, amit nem célszerű betünként „lemorzézni”, helyette inkább az alábbi rövidítéseket kell használni.
Rövidítés | kód | Angol kif | Jelentése |
---|---|---|---|
AR | | Szövegvég, adás vége | |
AS | | Kérlek várj | |
BK | | back to you | „Te jöss” |
C | | Igen, helyeslés | |
CL | | Az állomás lebont (close) | |
CQ | | Általános hívás... | |
EEEEEE | | Tévedés, törlés (6-8 pont egymás után) | |
I I | | Ismétlés | |
KA | | Kezdetjelzés, "Figyelem, kezdem" | |
K | | Gyere, adhatsz | |
KN | | Jöhet az ellenállomás | |
N | | Tagadás | |
R | | Megértettem (Nyugta, "Roger") | |
SK | | Összeköttetés vége. |
A klasszikus távíró üzemmódot a legtöbb esetben kézzel adják és füllel veszik. Ez adja ennek a rádióamatőr üzemmódnak a szépségét, továbbá az, hogy a leg egyszerűbb adó és vevőkonstrukció szükséges hozzá.
Sáv | Mettől(MHz) | Meddig(MHZ) | Üzemmód(ok) | Hivófrekvencia | Gyakori frekvenciák |
---|---|---|---|---|---|
160m | 1.810 | 1.850 | 1.810-1.830 | ||
160m | 1.915 | 1.955 | CW, SSB | ||
80m | 3.500 | 3.510 | CW (DX) | ||
80m | 3.510 | 3.800 | 3510-3580 | ||
40m | 7.000 | 7.100 | 7.000-7.035 | ||
20m | 10.100 | 10.150 | |||
2m | 144.000 | 144.500 | 144.050 | 144.025-144.150 | |
70cm | 432.000 | 432.500 | CW | 432.050 | 432.025-432.150 |
Az alábbiakban látható egy gyors (C vizsga szintű), 20 wpm sebességű távírójel spektrumképe:
Tájékoztatásul megemlítem, hogy a PARIS szó ideje a táblázat és az időzítések alapján kiszámítva ( ) 43 ti + 7 ti a szavak között = 50 ti, azaz 25 pont 25 közzel) felel meg, ami 17 tá-nyi idő alatt adható le. A 20 wpm azt jelenti, hogy 20*50 ti = 1000 ti idő kell ehhet, ami 500 ti leütés és 500 szimbólumközt jelent percenként. Ez 8,33 pont szünettel vett idejét jelenti másodpercenként. Ha négyszögjelet szeretnénk látni, ahhoz az első és harmadik harmonikus megléte elengedhetetlen, ezárt ez az adás 50 Hz sávszélességet foglal el jó esetben. Ekkor azonban a négyszögjel 3. feletti felharmonikusokat el kell nyomnunk a modulálás során.