![]() |
Az eljárást Rudolf Hell-ről nevezték el, aki az eredeti eljárást 1929-ben szabadalmaztatta. Azóta, a technika előrehaladtával ez is megreformálódott, ezért több féle Hell átvitelt különböztetünk meg, amelyeketaz alábbiakban ismertetek. |
A második világháború előtti évben az újságok szövegének telefonvonalon keresztül történő továbbítására használták. Ez még mechanikus megoldást jelentett, amely segítségével egy írógép vagy beszúrta a lapra a pixelt, vagy nem. Ezt a kétállapotú tradícionális megoldást ma „Feld-Hell”-ként említik, és nagy rajongótábornak örvend. Az igazán megszállottak ráadásul ugyanígy, mechanikus berendezésként valósítják meg napjainkban. A működése a távírónál megszokott van jel/nincs jel elven működik, az adási sorrendje: A1, A2, A3 ... A7, B1, B2, ... |
![]() |
| A nem teljesen szinkronban működő adó és vevő ferde (valamelyik irányba kúszó) sorokat eredményezett. Annak érdekében, hogy ennek ellenére is könnyen olvasható maradjon az üzenet, ezért duplán, egymás alatt 2 sorban írták a vételi oldalon, így az egyik sok betűi mindig olvashatóak maradtak. |
Az MT-Hell egy több vivőt használó pixeltovábbító eljárás, amelyet csak 1937-ben szabadalmaztattak. A szabadalomban bemutatott készülék 5 pixel magas betűk továbbítására 7 párhuzamos vivőfrekvenciát használt, amit LC szűrőkkel választottak szét. Az eredményt egy szalagra írták 7 tűs nyomtatómechanikával. Ezen a szabadalmon látszik, hogy az eredeti koncepciót követte, azonban párhuzamos átvitellel. Továbbá az is látszik, hogy itt már nem szükséges a kétpéldányos írás, mivel a sorok nem kúsznak el.
A több vivőfrekvenciát alkalmazó átvitelt kétféleképp végezhetjük: vagy egyidőben van jelen minden szökséges vivőfrekvencia, vagy egyidőben fizikailag csak 1 vivőfrekvencia van jelen, amit egy picivel később felvált egy másik. Így az alább ismertetett két altípusa alakult ki:
A C/MT egyidőben, párhuzamosan sugározza a betűket alkotó sorokat. Előnyös tulajdonságai:
A S/MT a vivőfrekvenciák közül egyszerre csak az egyiken ad, ezáltal a pixeleket egymás után küldi át. Előnyös tulajdonságai:
![]() | Kétszer kinyomtatott Feld-Hell |
![]() | Sorrendi MT-Hell - Jobbra dől |
![]() | Konkurens MT-Hell - Függőleges, de lineáris elektronikát igényel. |
Az MT-Hell üzemmódnak egy nagyon varázslatos mellékhatása van: ha spektrumanalizátor szoftverrel vizsgáljuk a vett csatornát, akkor az MT-Hell üzemmódú adást abból vesszük észre, hogy a „waterfall (vízesés) diagrammban” folyószóvegként szemmel látjuk a küldött szöveget (!!!), mivel a waterfall-diagram a a jel spektrálisan felbontott amplitúdóösszetevőinek megfelelő fényességű pixeleket gyújt ki a képernyőn, amit ráadásul függőlegesen egymás alatt jelenít meg.
A Feld-Hell üzemmódhoz elegendő egy távíró üzemmódú adó-vevő, az MT-Hell családhoz azonban egy SSB adó-vevő szükséges. Az S/MT-Hell adásához FSK adó is elegendő, azonban ilyen úgysem áll rendelkezésünkre, így azt is SSB adóval adhatjuk. Itt említem meg, hogy amennyiben a másik oldalsávon demoduláljuk az MT-Hell jelet, akkor fejjel lefelé fordított betűket fog rajzolni, tehát az eredményt úgy forgatva, hogy a betűk helyesen álljanak, a szöveg jobbról balra olvasandó.
Napjainkban megjelentek újabb Hell-variánsok is: a PSK és MSK modulációval továbbított Hell módok.
Hell mód | Baud | Sávszélesség | Sebesség | Betű felbontása |
---|---|---|---|---|
Feld-Hell | 122.5 | 450 Hz | 25 WPM | 7 x 7 |
PSK105 FM105 | 105 105 | 105 Hz 55 Hz | 25 WPM 25 WPM | 7 x 6 |
PSK245 FM245 | 245 245 | 245 Hz 123 Hz | 25 WPM 25 WPM | 17,5 x 7 |
Ezeknek az üzmmódoknak két nagy előnyük is van az eredeti Feld-Hell üzemmóddal szemben: kisebb sávszélességet igényelnek (főként az FM-Hell), ugyanakkor sokkal jobb az érzékenységük.
Az alábbi ábrán a Feld-Hell és a PSK Hell viselkedése látható 0 dB és -12 dB jel-zaj viszony esetén:
Feld-Hell: | ![]() |
PSK-Hell: | ![]() |
Sáv: | 160m | 80m | 40m | 30m | 20m | 17m | 15m | 12m | 10m |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Frekvencia (kHz): | - | 3580-3620 (DIGI közös) | 7037 | 10137 | 14063.5 | 18103 | 21063 | - | 28120 (PSK31 közös) |