Az alábbiakban betekintést nyerhetünk az elektromos jel fizikai leírhatóságába és mérhető tulajdonságaiba.
Egyszerűség kedvéért egyenlőre csak egyetlen vivőfrekvenciás jelet vizsgáljunk. Az alábbi ábrán láthatunk egy példát két azonos frekvenciájú jelre, amelyet időbeli lefolyása alapján ábrázoltunk.
Ezt a jelet felírhatjuk vektoriálisan is, ahol elképzeljük, hogy az egész ábra a fekete nyíl mentén az óramutató járásával ellentétes irányba másodpercenként annyi kört tesz meg, amekkora a jel frekvenciája.
Mint látjuk, ekkor egy álló koordinátarendszert kapunk, ahol gyönyörűen ábrázolható a két jel amplitúdója és fázisszöge egyaránt.
Sőt az alábbi ábrából az is kitűnik, milyen egyszerűen meghatározható a két azonos frekvenciájú, de egymáshoz képest ismert fázisszöget bezáró jelek összegzése során kapott jel. A számszerű értékekhez a középiskolai matematika órán tanított színusz, koszínusz és tangens függvények ismeretére van csak szükség.
Egy ellenállás kötelessége, hogy a rákapcsolt feszültség hatására azonnal áram follyon át rajta, tehát váltakozóáramú körben a rajta eső feszültség és az átfolyó áram közt nincs fáziskülönbség.
Egy kondenzátor a töltő áram hatására növeli a feszültségét, váltakozóáramú körben belátható, hogy 90 fokkal késik a rajta eső feszültség a rajta folyó áramhoz képest.
Egy induktivitás esetén a rákapcsolt feszültség hatására jön létre az árama, így váltakozóáramú körben az induktivitás árama 90 fokot késik a rajta eső feszültséghez képest.
Megjegyzés: Azonban figyeljünk arra, hogy például egy valódi tekercsnek van induktivitása és vele sorosan egy veszteségi ellenállása.
Az is belátható, hogy egy soros RLC körben a tekercs és a kondenzátor fázistolt reaktanciája egymásból kivonódik, továbbá az eredő impedanciát és az eredő feszültség-áram fázisszöget a következőképpen kapjuk:
A fenti ábrán látható lyukszűrő mindegyik ellenállása azonos értékű, és minden kondenzátorának értéke is megegyezik (csak a szemléletesség és az egyszerűbb megjegyezhetőség miatt van kettő egymás mellett). Ez a szűrő egyébként 1/(2*pi*R*C) frekvencián zár le véges meredekséggel, a többi frekvenciát átengedi.
A soros RLC és a párhuzamos RLC is fázisszög elven szűr, ugyanis ha belegondolunk, a tekercs fázistolása 180 fokkal tér el a kondenzátor fázistolásától, ezáltal kivonódik egyike a másikából, ami rezonanciafrekvencián soros RLC kör esetén a soros R ellenállás értékére csökkenti az impedanciát, párhuzamos rezgőkör esetén meg a párhuzamos R értékére növeli az impedanciát (RLC admittanciaként a nevezőben szerepel, és így a nevezőben vonódik ki XL-ből XC)
© Krüpl Zsolt, hg2ecz, utolsó módosítás: 2004. feb. 23.