A rádió adó-vevőket alapjában véve 3 különböző módszer valamelyikével táplálhatjuk:
Körülbelüli fogyasztások (1990-es évek rádiói esetén):
| Fajta | Vételkor | +fullhang | TX 1W | TX 2,5W | TX 5W | TX 10W | TX 25W | TX 50W | TX 100W |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kézi | 0.040 - 0.070 A | +0.080 A | 0.4 A | 0.9 A | - | - | - | - | |
| Mobil | 0.350 - 0.500 A | 1.1 A | 1.5 A | 2 A | 5 A | 8.5 A | |||
| Asztali | 1.3 - 2.5 A | +0.7 A | 13 A | 20 A |
Ha a készüléket közvetlenül a 230V-os elektromos hálózatról szeretnénk üzemeltetni, akkor ehhez egy 13.8 V névleges feszültséget leadó, és a készülék maximálisan felvett áramát leadni képes tápegységet kell építeni vagy vásárolni.
A tápegység lehet klasszikus transzformátoros, majd soros disszipatív feszültségstabilizátorral stabilizált. Ennek legnagyobb hátránya vidéki kitelepülésekkor érhet, amikor a konnektorban a 230V helyett csak 200 van, ami által a trafó kimenőfeszültsége alacsony lehet.
A másik megoldás a kapcsolóüzemű tápegység, amely jóval kisebb vasmagot igényel (könnyű), és nem termel jelentős hőt, ugyanakkor tág határok közt ingadozó hálózati feszültség esetén is jó kimenőfeszültséget ad. Hátránya sajnos ennek is van: ha nincs megfelelőképpen szűrve, akkor a 20000-50000 Hz körüli kapcsolófrekvenciája belekeveredhet a rádiókészülékbe, amely szelektivitásromlást okozhat vételi oldalon, illetve adáskor nem kívánatos fésűs oldalspektrumvonalakat, amellyel másokat zavarhatunk.
Az alábbiakban a jövőben bemutatásra kerül két-három tápegység:Egyetlen dologra nagyon figyeljünk oda saját tápegység fejlesztésekor: a tápegység bemenetén legyen biztosíték, a 13.8 V-os kimeneten meg legyen egy tirisztoros rövidrezáró elektronika megfelelő terhelhetőségű tirisztorral, ami ha meghibásodna a táp, a kimenetet rövidrezárva megakadályozza, hogy a rádiókészüléket károsodás érhesse. Ehhez szükséges 1 Zener dióda a 13.8 V-os tápfesz lábra, egy ellenállás a földpontra, a közös pontot meg a tirisztor kapujára kell kötni. A tirisztort meg a táp és a föld közé.
Belső akkumulátoros üzem esetén vagy a készülékbe épített gyári akkumulátorról üzemelhet a rádiónk vagy ceruza akkumulátorokról. Előző esetben biztosan kapunk hozzá gyári töltőt is, tehát felesleges vele foglalkoznunk. A ceruzakakkumulátoros táplálásról mindenképp érdemes néhány szót ejteni.
Ceruzaakkumulátort jelenleg 700 - 2400 mAh-ig árulnak. Az Ah (amperóra) annyit jelent, hogy elméletben ennyi amper áramerősséggel terhelhetnénk 1 órán keresztül, mielőtt lemerülne. A gyakorlat az, hogy ezt a számított értéket hosszabb kisütés és pihentetési ciklus során határozzák meg, így gyakorlatilag elmondható, hogy egy 2000 mAh-s ceruzaakumulátorból 10 órán keresztül vehető ki kb. 190 mA (5% a veszteség).
Az akkumulátor töltőáramára ugyanez igaz. Sőt általában az is elmondható hogy a gyorstöltés és a gyors kisütés rongálja az akkumulátort.
NiCD és NiMH ceruzaakkumulátorokkal találkozhatunk. Az lényeges, hogy a NiCD aksikat rendszeresen ki kell teljesen sütni és teljesen feltölteni, különben „ellustulnak”. A ceruzaakkumulátorok kapacitása 1000-2000 töltés-kisütés periódus során a felére esik vissza, tehát körülbelül ennyi az élettartama.
Normáltöltés során az akkumulátor névleges kapacitásának körülbelül 1/10-ével (vagy picit alatta) szokás tölteni az akkumulátort, amíg el nem éri a töltés során rá jellemző töltöttséget.
Gyorstöltés általában a névleges kapacitás környéki áramon (tehát 2000 mAh-s akksi esetén 1-2 A -rel) történik.
Külső akkumulátorként zselés ólomakkumulátort lehet normális áron beszerezni. A NiCD és a NiMH egységtömegre eső kapacitása jóval nagyobb lenne, de azt nagy kapacitásra csak speciális alkalmazásokhoz és drágán gyártják. Savas akkumulátort ne alkalmazzunk, mert a kiszivárgó sav szétmarhatja a ruhánkat és a hátizsákunkat is. Tehát csak zselés akkumulátor jöhet szóba. Természetesen 12 V névleges feszültségű kivitelben.
Kiránduláshoz a tömege miatt ajánlott a 4 Ah (1.5-2 kg tömegű) és a 7 Ah (2.5-3 kg tömegű) kapacitásúak közül választani.
Elektronikai boltokban lehet kapni az ábrán is látható sarukat. Ebből a nagyobbik (ábrán szürke) a gépkocsielektronikában elterjedt, azonban céljainkra a 2/3 olyan széles kissebb méretű a megfelelő, mert az egy csavarhúzóval kissé kitágítva szépen rádugható és lehúzható a kis akku kapcsaira.
Sok rádiónak az ábrán látható normál tápcsatlakozása van. Ezt a csatlakozót is be lehet szerezni szinte minden elektronikai alkatrész üzletben, azonban ehhez célszerű magunkkal vinni a rádiót is, ugyanis ugyanabban az átmérőkategóriában létezik hosszú, közepes és rövid, továbbá az átmérője is 4-5 féle lehet körülbelül 0.1 mm-enkénti lépcsőben. A leglényegesebb, hogy ez a csatlakozó a rádió középső csapját minél szorosabban körbefogja, a szélén úgyis rugós kontaktfelület biztosítja a villamos csatlakozást.
Ha hosszú élettartamot szeretnénk az akkumulátorunknak, akkor a töltőáramot ne engedjük az akksi névleges kapacitásának 1/10-e fölé. Tehát 4 Ah esetén 0.4 A-nál kissebb töltőárammal töltsük.
A zselés 12 V-os akkumulátor kisütött állapotban van, ha enyhén terhelve a kapocsfeszültsége 10.8 V alá esik vissza, feltöltve meg akkor, ha a normál töltőáram mellett 14.4 V-ot meghaladja. A töltés megszüntetésekor azonban 13.6 V környékére fog visszaesni. Ez természetes tulajdonsága, tehát ne lepődjünk meg.
A legegyszerűbb módszer: régi csengőtrafó, 4 diódás egyenirányítás és rá az akksira 24 óra erejéig. Ehhez csak egy 1000-1500 forintért lehet digitális multimétert vásárolni, ami kell a tápfeszültség ellenőrzéshez.
Kicsit profibb megoldás, ha már a töltőáramot is próbáljuk szabályozni.
Ezt a legegyszerübben úgy tehetjük meg, hogy egy megfelelő izzót kötünk sorba a nagyteljesítményű akkumulátortöltő
és az akkumulátorral. Ez jól működik, ugyanis a hideg izzószál ellenállása nagyon pici értékű. (pédául most mértem meg
egy kéznél levő 6V/3W-os kerékpárizzót, amely 12 Ohm üzem közben, azonban 1.1 Ohm, tehát tizede hidegen).
Tehát ha például egy 4 Ah-s akkumulátort kb. 400 mA-el akarunk tölteni, akkor ehhez keresünk egy megfelelő
teljesítményű 12 V-os izzót, amelyen ez a töltőáram fog keresztülfolyni. P=U*I, tehát 12V*0.4A = 4.8 W.
Így körülbelül egy 12V/5W-os gépkocsi helyzetjelző izzó 300-400 mA-es áramkorlátozást végez.
Az igen profi megoldás, hogyha elektronikusan oldjuk meg az áramkorlátozást, ráadásul a feszültésgfigyelést is. Ekkor ara is lehetőség nyílik, hogy például LED jelezze, ha az akkumulátor feltöltődött.